Gyakran ismételt kérdések

Forrás: Magyar Energia Hivatal

1. A 100 %-ban önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató végezhet-e a jövőben kommunális szilárd hulladékgyűjtést is?

A víziközmű szolgáltató ezen fő tevékenység ellátását nem veszélyeztető melléktevékenységet végezhet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény  (továbbiakban: Vksztv) 45. § (4) bekezdés szerint. A törvény itt nem taxatív fesorolást ad, hanem példálózó jellegűt. A kommunális hulladék gyűjtés, mint melléktevékenység, a víziközmű szolgáltató megfelelő műszaki és gazdasági felkészültsége mellett végezhető.
A melléktevékenységre vonatkozó számviteli szétválasztást alkalmazni kell (49. és 50. §)


2. Önkormányzati társulás lehet-e üzemeltető?

Önkormányzatok önkormányzati társulást csak több település területét szolgáló, közös víziközmű rendszer esetén az ellátásért felelősök jogainak és kötelességeinek közös gyakorlására hozhatnak létre. Víziközmű üzemeltetést társulás nem végezhet, ezt csak Kft. vagy Zrt. formában működő olyan gazdasági társaság végezheti, aki valamennyi törvényi feltételnek megfelel.


3. Önkormányzati tulajdonú társaságként van-e lehetőség az önkormányzati képviselő testület 2012. év során hozott döntése alapján díjemelésre?

Az önkormányzatok 2011. dec. 31-i hatállyal elvesztették árhatósági szerepüket a viíziközmű szolgáltatások díjainál, ezt követően érvénytelenné vátak az ettől későbbre szóló díjmeghatározásaik. A 2012. január elsejét követő átmeneti időszakra a díjak lényegében az Országgyűlés által megállapítottnak tekintendők. A szolgáltatók a 2011. dec. 31-én alkalmazott díjaikat legfeljebb bruttó 4.2 %-kal növelten alkalmazhatják január 1-jétől, illetve a díjváltozás mértékének a kihirdetésétől, amit a helyben szokásos módon kell megtenni.


4. Alapdíj alkalmazása esetén hogyan kell eljárni a bruttó 4,2 %-os emelési szabálynál? Ha nem volt alapdíj, akkor 2012. január elsejétől kell-e bevezetni?

A törvény 76. § (1) a szolgáltató általi díjalkalmazás lehetőségét szabályozza, a legfeljebb4,2 %-os emelési lehetőség minden díjelemre külön alkalmazandó, ahol volt 2011. dec. 31-én alapdíj, akkor azt is ennek megfelelően lehet megemelni, s átmenetileg új alapdíjat nem lehet bevezetni.


5. Élhet-e a törvény 76. § (2) szerinti többlet díjemelés lehetőségével bérüzemeltetési formában működő szolgáltató bérleti díjból finanszírozott felújítás, vagy új beruházás esetén is?

A törvény ebben a bekezdésben a kivételes esetekre vonatkozó jogalkotói szándékot fogalmazza meg. Ez a lehetőség ott alkalmazható, ahol 2012. első félévben a szolgáltatónál jelentős kötelezettség jelenik meg egy korábban  -2011 dec. 31. előtt -  létrejött víziközmű beruházásra vonatkozó szerződés részeként. Csak pótlási fedezet vagy külső hitel törlesztés építhető be a díjakba.A pályázati konsrukciók (pl. KEOP) díjelemzést is előírtak, ami az emelés lehetséges mértékéhez alapot ad. Bérüzemeléshez tartozó rendszeres beruházásokra nem alkalmazható ez a kivételes szabály.


6. A felhasználói egyenérték számításánál hogyan kell figyelembevenni a tűzcsapokat?

A közterületeken elhelyezett, az elosztó hálózatra közvetlenül csatlakozó tűzcsapok az elosztó hálózat részei, ezért ezeket nem lehet beszámítani a fogyasztói egyenérték számba. Azonban azok a tűzcsapok, amelyek egy felhasználó ingatlanán, a bekötési mérőt követő vezetékhez csatlakoznak, a megváltott és igazolható kvóták mértékéig figyelembe vehetők.


7. Meglévő víziközmű bővítését meg kell-e várni, vagy bővítés nélkül is érvényes az ingatlanok bekötési kötelezettsége a műszakilag rendelkezésre álló víziközmű rendszerre? Milyen határidő áll az ilyen ingatlanok tulajdonosainak rendelkezésre?

A törvény 55. § is 2012. július 1-jén lép hatályba, az ettől korábban épült, tehát ekkor meglévőnek tekintendő, és műszakilag az adott ingatlan számára rendelkezésre álló víziközműbe történő bekötést legkésőbb 2013. július 1-jéig kell elvégezni (lásd átmeneti rendelkezések 83. § (3) ). A 2012. júl. 1-je utáni bővítéseknél, azok üzembe helyezése után kell számítani az egy éves határidőt.


8. Az Európal Unió támogatásával létesült új víziközművek üzemeltetőjének működési engedély kérelmére vonatkozik-e a nemzetközi beruházás védelmi szerződés védelme, azaz erre tekintettel a kérelem kiadható-e?

A törvény 36. § (2) bekezdése adja meg a működési engedély kiadásához szüséges legalább 150 ezer felhasználói egyenérték követelménye alóli kivételt.
Két feltételnek kell együttesen megfelelni. Egyrészt 2011. dec. 31. előtt megkötött, és a kérelem benyújtásakor hatályban lévö üzemeltetési szerződés fennállása szükséges, másrészt csakis ennek a fenntartásával kerülhető el, hogy a működési engedély valamelyik, Magyarország által megkötött, nemzetközi beruházás védelmi szerződés rendelkezéseibe ne ütközzön. Ez utóbbi követelmény alatt a külföldi magántőke védelmére vonatkozó szabályokat kell érteni, amelyek pl. államosítás, jelentős és diszkriminatív jelegű korlátozás esetének megelözésére szolgálnak.
A különböző nemzetközi támogatások (pl. KEOP) értelemszerűen nem esnek ebbe a körbe, ezekre nem vonatkozhat a minmális méretnagyság alóli felmentés. A KEOP program támogatási szerződései belföldi szerződések, amelyeket az NFÜ a kedvezményezett önkormányzatokkal köt meg.


9. Meddig kell elvégezni a víziközmű vagyon értékelését?

A vagyonértékelést 2015. dec. 31-ig kell elvégeztetni a törvény hatályba lépésekor, azaz 2012. július 1-jén meglévő üzemeltetési szerződések tekintetében.
Azonban a 2015. dec. 31. előtt megkötendő új szerződések esetében még a szerződés aláírása előtt kell elkészíteni a vagyonértékelést, a 2012. július 1-jei hatályba lépéskor folyamatban lévő üzemeltetési pályázatok is ide tartoznak.


10. A Vkszt. 9. § (2) bekezdését kérjük értelmezni, hogy mikor kapja meg az állam az ellátási felelős jogait és kötelezettségeit?

Amennyiben az állam egy olyan víziközmű-rendszerben rendelkezik tulajdoni hányaddal, amely egy település közigazgatási területén lévő felhasználási helyeket közvetlenül ellát, akkor a tulajdoni hányadtól függetlenül az ellátási felelős szerepét be kell töltenie.
Egy víziközmű-rendszer lehet szigetüzemben működő, vagy azt átadási pontok is egyértelműen körülhatárolhatnak.Például elképzelhető olyan, több települési hálózatot is összakapcsoló távvezeték, ahol átadási pontokon át vannak egymáshoz kapcsoltan az állami és az önkormányzati ellátási felelősök egyes víziközmű rendszerei.
 Fontos a közigazgatási területen lévő felhasználási helyek közvetlen ellátását is vizsgálni, mert pl. ha egy állami tulajdonú távvezeték vezet át egy településen és arról bekötések vannak  egyes ingatlanokra, akkor a település egészére kiterjedhet az állam ellátási felelőssége.


11. A 2012. júl. 1-jei hatályba lépéskor meglévő üzemeltetési szerződéseket is meg kell küldeni jóváhagyásra?
A jelenlegi szerződések meddig maradhatnak meg, vannak-e teendők ezzel?

Csak azokat az üzemeltetési szerződéseket és szerződés-módosításokat kell a MEH részére megküldeni, amelyek 2012. július 1-je után jöttek létre. A legkésőbbi időpontban történt aláírást, vagy megerősítő döntést kell figyelembe venni. Ha egy szükséges testületi határozat-hozatal csak a fordulónap után történt meg, akkor korábbi aláírások ellenére ezt a szerződést már be kell küldeni a Hivatalhoz jóváhagyásra.
A már meglévő üzemeltetési szerződéseket a feleknek nem kell megszüntetniük. Ez csak akkor szükséges, ha  arra nézve a szolgáltató nem kap működési engedélyt, vagy eleve nem is nyújt be kérelmet.
A meglévő üzemeltetési szerződéseket csak akkor kell módosítani, ha azok a törvény valamely előírásával ellentmondásba kerülnének.


12. Túlterhelt szennyvíztisztító telep esetén is kötelező bekötni a csatorna hálózatba a Vkszt. 55. § kötelezésére hivatkozó tulajdonos ingatlanát, ha műszakilag rendelkezésére áll a szennyvíz csatorna?
Hogyan lehet feloldani a teljesítő képességig tartó rendelkezésre állás és a bekötési kötelezés közötti ellentmondást?

Az adott víziközmű-rendszer teljeskörű vizsgálata alapján kell megállapítani, hogy az ellátási területről érkező terhelés kimerítette-e a teljesítő képesség határát. Ha erre igen a válasz, akkor haladéktalanul kezdeményezni kell az ellátási felelősnél a Vkszt. 10. és 11. § alapján a fejlesztések elindítását. A tisztítási kapacitás bővítéséig értelemszerűen nem lehet új bekötést végezni, az érintett ingatlanok tulajdonosainak a bővítés üzembe helyezésekor fog elindulni az egy éves kötelezési határidő.
A túlterhelési határkapacitás felülvizsgálata indokolt. Először az esetleges intenzifikálási lehetőségeket érdemes megvizsgálni szakértők, tervezők bevonásával, esetlegesen olyan megoldás is elképzelhető, ami nem beruházási jellegű, pl. valamilyen vegyszer, szárított baktérium kultúra, stb. adagolása.Ezt követően a vízjogi engedélyt kiadó hatósággal, és a szakhatóságokkal le kell folytatni a szükséges eljárásokat (pl. új hidraulikai és szerves anyag terhelési határérték, átmeneti jelleggel egyedi kibocsátási határérték, a fejlesztéshez elvi engedélyek kérése.
Az érintett ingatlanok tulajdonosait megfelelő módon ki kell értesíteni.


13. A törvény önálló ingatlanak nem minősülő víziközmű esetében csak a szolgalmi jog átadását írja elő a 6-. § (2) bekezdésben. Hogyan lehet a vagyonátadást megoldani ebben az esetben?

A víziközmű tulajdoni viszonyaiban három eset különböztethető meg:

a) A Vkszt. 6. § (1) bekezdés szerinti eset, amikor a víziközmű dologi szempontból maga a fődolog, ilyen pl. egy vízmű gépház, ha önálló ingatlanként került bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba.

b) A Vkszt. 6. § (2) bekezdés szerinti eset, amikor az állam vagy önkormányzat tulajdonába tartozó víziközmű harmadik személy ingatlanán halad keresztül. Ez esetben a jogosult (állam v. önkormányzat) rendelkezési joga vízvezetési szolgalmi jog (1995 évi LVII: törvény 20.§ alapján) áll fenn az adott víziközmű felett.

c) A harmadik eset az, amikor a közmű eleve az önkormányzat vagy állam saját ingatlanán fekszik.

A szolgalmi jog dologi erővel alapozza meg az idegen ingatlan tulajdonosával szemban az önkormányzat vagy az állam jogait. Ezek szelvényjogok: a vezeték használati joga és hasznosítási joga, az ingatlanra a bejutás és munkavégzés joga, a vezeték feletti vagyoni jog. A szolgáltató ezen vízvezetési szolgalmi jog alapján tartotta nyilván könyveiben a vezeték értékét (tárgyi eszköz), továbbá adott esetben a szolgalom megszerzéséért kifzetett összeget (vagyoni értékű jog). A jogok átruházása magával vonja az annak alapján fennálló vagyoni értékek átadását is. Az átadó könyveiből mind a tárgyi eszköz soron lévő tételeket, mind a vagyoni érékű jogokat ki kell vezetni. (Jogi értelenben a szolgáltatónak nem tulajdonjoga van a vezeték felett, hanem csak az idegen ingatlan tulajdonosának tulajdonjogát korlátozó szolgalmi jog és annak részjogai képezik a tulajdonát.)


14. A felhasználó egyenérték számításánál hogyan kell figyelembe venni a közkifolyót, az átalánydíjas társasházi lakást, a közművesített garázst, lakossági/ közcélú artézi kút szennyvíz csatornába vezetett túlfolyását?

  1. A Vkszt. 1. sz. melléklete a figyelembe vehető lakossági felhasználók körét a természetes személyek ingatlanaira korlátozza, ezen belül is kizárja a gazdasági tevékenység folytatásához szükséges felhasználásokat. A felhasználói egyenértékszám meghatározása az alapesetnek tekinthető családi ház egy ivóvíz + egy szennyvíz bekötési jogviszonya = 2 FEÉ (felhasználói egyenérték) számításhoz kötődik. A jogviszony alapja írásos közüzemi szerződés vagy ennek hiányában közüzemi szolgáltatási jogviszony, ami általában ráutaló magatartással jött létre. Lényeges feltétel, hogy a szolgáltató szabályos vízmérés és szerződéses jogviszony alapján bocsássa ki rendszeres időközönként a számlákat ezekre a helyekre.
  2. A fentiek alapján a közkifolyók itt nem vehetők figyelembe, csak a helyi önkormányzattal a közkifolyók fogyasztására megkötött szerződés szerint számlázott fogyasztás számítható be a „B" tényezőnél.
  3. A közkútról vizet innen hordó, be nem kötött ingatlanok sem vehetők figyelembe.
  4. Az artézi kút mért túlfolyó vize szerinti szennyvíz-elvezetést hasonlóan, a helyi önkormányzat részére vízmérés és szerződés alapján kiszámlázott és befogadott éves mennyiségeknél kell beszámítani. Elválasztó rendszerű szennyvízcsatornába csapadékvíz nem vezethető be, ezért ilyen vízmennyiség nem számítható be.
  5. A vízíközmű szolgáltató által számlázott átalánydíjas társasházi felhasználási helyet vagy vízmérővel kell felszerelni, és mellékszolgáltatási szerződést kötni, vagy az elszámolást a bekötési mérő szerinti fogyasztónak kell át- ill. visszaadni (52. § (2)), azaz méretlen esetben lakás nem számítható be.
  6. A vízmérősített és szerződéses jogviszonyú garázsok beszámíthatók.
  7. A vízkorlátozott, vagy szüneteltetett ingatlanokat az ideiglenesség miatt nem kell levonni a FEÉ számból.

15. A fejlesztési hozzájárulásra nem kötelezett, jellemzően intézmények FEÉ számításánál a nonprofit társaságokat, a társszolgáltató részére átadott víz, szennyvíz mennyiséget figyelembe lehet-e venni az 1. sz. melléklet B tényezőjénél?

A két szolgáltató között történő víz, vagy szennyvíz átadás nem szolgáltató és felhasználó közötti közüzemi jogviszony, ezért nem számítható be.

A nonprofit társaságok gazdálkodó szervezetnek (PTK 685. § c)) minősülnek, ezért a hozzájárulásra kötelezetteknél, az azokra vonatkozó részletszabályok szerint veendők figyelembe. A Vkszt. 74. § (1) 1) szerinti kormányrendelet megjelenése a kedvezményezett kört egyértelműsíteni fogja.

A fejlesztési hozzájárulásra nem kötelezett felhasználásokat csoportosan is számításba lehet venni, ha egy felhasználónak, pl. a helyi önkormányzatnak, több felhasználási helye is van. A számítás során felhasználóként egészre kell kerekíteni, a kerekítési szabály szerint.

Az egyes díjak egymáshoz képesti arányának itt nincs jelentősége. A „B" komponens alá tartozó felhasználók jelenleg kaphatják akár egyező mértékű díjon is a víziközmű szolgáltatásokat. A „B" csoportba azokat a felhasználókat kell beszámítani. akik sem a lakossági körbe, sem a fejlesztési hozzájárulásra kötelezettek körébe nem tartoznak.


16. A helyi önkormányzat döntése alapján a fürdő nem fizetett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást. Ebben az esetben a fürdőt melyik csoportban kell figyelembe venni a felhasználói egyenérték számításánál?

A 38/1995 (IV:5.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szabályozza a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetését. Valamennyi gazdálkodó szervezet (lásd PTK 685 § c)) ebbe a körbe tartozik, a fürdő üzemeltetője is.

Az a körülmény, hogy egy gazdálkodó szervezet valamilyen okból idáig nem rendezte ezt a kötelezettségét, nem lehet alapja az átsorolásnak.


17. Ha egy víziközmű szolgáltató Kft. mélyfúrású kútból származó termálvizet ad át egy gyógy-, vagy strandfürdő részére, akkor ezt a vízmennyiséget hogyan kell figyelembe venni FEÉ számításánál?

Az ivóvíz ellátást biztosító víziközmű hálózattól műszakilag független fürdővíz átadás/értékesítés vállalkozási tevékenységnek minősül, és a Vkszt. 45. § (4) alá tartozó másodlagos tevékenységnek minősül, ezért nem vehető figyelembe a FEÉ számításánál. A fürdővíz értékesítés sem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a keresztfinanszírozás tilalmára és a 49. és 50 § szerinti számviteli szétválasztás szabályaira is felhívjuk a figyelmet. (Az önálló ipari víz ellátó hálózat hasonló másodlagos tevékenységnek minősül.)
A víziközmű hálózatról történő, igazolható fejlesztési kvóta mértékéig a „K" tényezőnél lehet beszámítani


18. Kell-e igazolni a fejlesztési kvótákat a „K" tényezőnél, azaz a fejlesztési hozzájárulásra kötelezetteknél, vagy elegendő a fogyasztási átlag alapján eljárni?

A víziközmű fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a befizetők vagyoni értékű jogokat szereztek meg egy adott szolgáltatási kapacitás igénybe vételére. Ezt a vagyoni értékű jogot mind az üzemeltetőnek, mind a felhasználónak nyilván kell tartania. A különböző okok miatt eltűnt, hiányzó dokumentumokat valamilyen – megalapozott és jogszerű – módon pótolni kell. Ennek hiányában nem lehet FEÉ - t elszámolni
Az előző év, vagy évek átlagfogyasztása szerinti elszámolást a törvény nem teszi lehetővé.


19. Társasházi távfűtő vezeték rendszert feltöltő hely beszámítható-e az FEÉ számításába?

A társasházon belül kialakított elkülönített vízhasználatra a 38/1995 sz. Korm. rendelet előírásainak megfelelő módon kialakított és mellékszolgáltatási szerződéssel létrejött „feltöltő hely" figyelembe vehető.

A fizető személyétől függően, társasház esetében a lakossági tényezőnél, távfűtő gazdálkodó szervezet esetében a fejlesztési hozzájárulásra kötelezett tényezőnél kell beszámítani.


20. Mik tartoznak a rendszerfüggetlen víziközmű elemek közé?

A víziközmű eszközei két csoportba sorolhatók: az egyik a víziközművek csoportja, míg a másik a működtető eszközöké. A víziközműveket műszaki és jogi jellegük alapján további két fő csoportba lehet besorolni, víziközmű elemekre és rendszerfüggetlen víziközmű elemekre.

Az ingatlanokkal általában alkotórészi viszonyba kerülő víziközművek azon része, amely a rendszertől állagsérelem nélkül elválasztható, s annak nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, továbbá a víziközmű hálózatok között szabadon áthelyezhető, tekinthető rendszerfüggetlen elemeknek.

A közvetlen, direkt meghatározás helyett példálózó felsorolást ad a törvény, pl. fogyasztásmérő, irányítástechnika, szivattyú, de ide sorolható még a nyomásszabályozó, a beépített műszer, a közkút, a tűzcsap, stb. is.

A technikai fejlődés várhatóan sok olyan új elemet fog előállítani ami ebbe a körbe lesz sorolható, s ezek miatt nem kell majd a törvényt módosítani (pl. az okos mérés eszközei vagy az intelligens hálózati elemek., stb. ).


21. Társasházak esetében, a felhasználói egyenérérték számításánál hogyan kell figyelembe venni a használati melegvíz-mérőt ivóvíz szolgáltatásnál és szennyvíz szolgáltatásnál?

Az 1. sz. melléklet 2.1.1. és 2.1.2. pontja szerint kell végezni a társasházi lakások beszámítását. Egy lakás esetében 1 víz +1 szennyvíz = 2 egyenértéket lehet figyelembe venni a lakásban lévő vízmérők darabszámától függetlenül, azaz a használati melegvíz-mérőre sem lehet többlet értéket számolni  ( "egy közműves ivóvízellátást igénybe vevő... ekülönített felhasználót egy egységnek kell tekinteni").

Szennyvíz felhasználói egyenérték számnál is érvényes az (egy lakás = egy felhasználó) korlát.


22. Az 50 ezer felhasználói értéket el nem érő szolgáltatók meddig üzemeltehetnek változatlan formában?

A törvény a 82. § (1)-(2) és a 84.§ (1)-(2) bekezdésben biztosítja az integrációhoz szükséges időt. Az első ütem 50 ezer felhasználói egyenértékét (FEÉ) 2013. május 31-ig el nem érő (2012. július 1-jén működő) szolgáltatók működési engedélyt nem kaphatnak, üzemeltetési tevékenységüket idáig folytathatják, ha valamennyi szükséges egyéb feltétellel rendelkeznek. Ezen társaságok víziközmű üzemeltetési szerződéseit - közös megegyezés hiánya esetén - a 20. § (2) bekezdés alapján legkésőbb 2013. április végén, 2013. december 31-re fel kell mondani. Indokolt esetben közérdekű üzemeltető kijelölésére is sor kerülhet.

A 74. § (1) 6) pontja szerinti kormányrendelet fogja tartalmazni az engedély kérelem és kiadás részletes szabályait, ennek megjelenése és hatályba lépése után és 2013. május 31. előtt lehet a kérelmeket benyújtani. Optimális esetben a kormányrendeletek hatályba lépése meg fog egyezni a 2012. július 1-jei dátummal.


Felhívjuk a figyelmüket, hogy az itt megjelenő jogértelmezés szakmai vélemény, tájékoztatásul szolgál, az Alkotmánybíróság 60/1992 (XI.17) AB határozata értelmében joghatás kiváltására nem alkalmas, kötelező erővel nem rendelkezik.

 

Online Ügyfélszolgálat

online_ipad

Használja online ügyfélszolgálatunkat és kezelje ügyeit könnyen és gyorsan!

Szamlakep
Tovább

Mérőállás bejelentés

Vízmérőállás bejelentés on-line, regisztráció nélkül.

segítség Diktálási információ

Bekötési vízmérővel rendelkező felhasználóink diktálási időpontjai

Mellékvízmérővel rendelkező felhasználóink diktálási időpontjai

Idény jellegű felhasználóink diktálási időpontjai

Utca szintű bontásban itt találja a diktálási és leolvasási időpontokat (Fót, Veresegyház, Dunakeszi, Göd, Gödöllő, Vác, Szentendre) bekötési vízmérővel rendelkező felhasználási helyekre vonatkozóan

Call Center

06 (27) 511-511
06 (40) 881-188

Mérőállás bejelentése 0-24h
Műszaki hibabejelentés 0-24h
Számlázással kapcsolatban
  Hétfő
Kedd - Péntek
8:00 - 20:00h
8:00 - 14:00h

SZEMÉLYES ÜGYINTÉZÉS

Elintézendő ügye van? Foglaljon időpontot!

Vízdíj kalkulátor

Számolja ki várható vízdíját!
 
Bezárás
 
Bezárás

Ajánlja e-mailben ismerősének ezt az oldalt!

A címzett ennek az oldalnak az internetes címét (URL-jét) fogja megkapni. Az Ön által beírt adatokat nem tároljuk és nem osztjuk meg harmadik féllel.

Tárgy: Gyakran ismételt kérdések
captcha
* kötelező mezők